Építésziroda


CAN Architects

Helyszín:


Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest, HU

A pályamű leírása:


“Így az eszköz félig dolog, mert a dologiság határozza meg, és mégis több annál; félig műalkotás, és ugyanakkor kevesebb ennél, mert nélkülözi a műalkotás önmagának elégséges voltát. Így az eszköz sajátos köztes helyet foglal el a dolog és a mű között, feltéve, hogy megengedett az efféle méricskélő besorolás.” Martin Heidegger: A műalkotás eredete Dologszerűségében a ház a mindennapi kreatív kísérletező alkotófolyamatok háttere. Megszokott ismerős környezet, ami annyiról szól csak, hogy lerekesszen és kijelöljön egy teret, keretet adjon az egyetemi élet szellemi és fizikai eseményeinek. Változik a használókkal, mint a ruha - van, ahol könnyen, szinte percről percre, van, ahol kicsit ritkábban, néhol csak megfontolt döntések alapján. Eszközként a MOMÉsok svájci bicskája. Elkészítettségében azt a magatartásformát tartottuk szem előtt, hogy magában hordozza a változás lehetőségét - segítse az aktuális innovatív folyamatokat, legyen szó oktatásról, kutatásról, kísérletezésről vagy közösségi eseményekről. A régi épület generálta belakható fesztáv, amibe lehet pakolni, lógatni, leválasztani, kibontani. Közlekedőrendszer, ami idegpályaszerűen körbehálózza a sokszínű funkcionális és téri struktúrát és ami befogadja az itt készülő dolgok/eszközök/műalkotások folyamatosan változó állandó kiállítását. Védőburok, ami méltóságában megőrizve újraírja a régi házat és alkalmassá teszi a korszerűségre, okosan, a kézműves tervezői hagyományok mai lenyomataként. Formaiságában hordozza a hagyományos oktatási feladatokhoz szükséges bevált térbeli kereteket, ugyanakkor ezzel párhuzamosan elősegíti a jövőorientált gondolkodásmód innovációs törekvéseihez szükséges szabad belakhatóságot - hiszen teljesen valószerű, hogy a következő évtizedekben új térbeliségre lesz majd szükség a tanuláshoz és kutatáshoz. Műalkotásként is szükség van rá, hiszen a folyamatos jelen holnapi állomása és ehhez hozzátartozik a brand, az arculat, az identitás. Ahogy az “A” épület teszi a mai napig, formát ad a szabad művelődésnek és teszi mindezt a szellemi függetlenség, a kreatív individuumként működő közösség önérzetességével. A művészet, a kultúra és a tudás fókuszpontjaként való működéshez ennek megfelelő ikonikus vizuális és térbeli műalkotás szükséges.